Magyarország EU-elnöksége

2004. május 1.: Magyarország az Európai Unió tagjává válik.

2008. május: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Brüsszelben: egyeztetés a trió programról.

2008. szeptember: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Madridban: egyeztetés a trió programról.

2009. eleje: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Budapesten: a trió program véglegesítése.

2009. február: Kihirdetik a trió elnökség közös logópályázatának eredményét

2009. június: EP-választások

2009. november: Spanyolország, Belgium és Magyarország bemutatja a trió elnökség programját az Állandó Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT) előtt.

2009. december: Európai Tanács ülésén szintén bemutatásra került a trió program.

2010. április: A magyar elnökség programjának tervezett bemutatása.

2010. május: A magyar elnökségi naptár bemutatásának tervezett ideje.

2010: A Lisszaboni Stratégia lejárt

2011. március: Románia és Bulgária céldátuma a schengeni övezethez való csatlakozásra.

2011. január-június: Magyarország viszi az Európai Unió soros elnökségét

 

2011. január 1-jétől Magyarország viszi majd az Európai Unió Tanácsának hathavonta rotáló soros elnökségét. Bár az elnökség valójában a Tanács intézményének a vezetését jelenti, a Bizottságot és a Parlamentet pedig intézményesen nem befolyásolja, hogy ki viszi az elnökséget, a közérthetőség kedvéért gyakran nevezik ezt az időszakot „EU-elnökségnek”. A legtöbb kommentár szerint, Az EU történetében először Nicolas Sarkozy, Franciaország államfője adott igazán „arcot” az EU-nak, ezért őt gyakran nevezte a sajtó az „ EU elnökének”, bár valójában ilyen pozíció nem létezik.

Az elnökségi feladatok központi eleme az EU csúcstalálkozóinak megszervezése (Európai Tanács ülések), illetve a soros elnökséget vivő tagállam képviselőjének kell ellátnia az elnöki feladatokat a Miniszterek Tanácsának minden ülésén. Mivel ez utóbbi feladatkör tartalmazza az ülések napirendjének kialakítását, a soros elnökséget vivő tagállam lehetőséget kap arra, hogy lényegesen befolyásolja, mivel foglalkozik az Európai Unió abban a félévben.

Vannak azonban olyan témakörök, jogszabály-alkotási folyamatok, melyek több éven keresztül is eltartanak. Ezekkel az ügyekkel az elnökséget adó tagállamnak szintén foglalkoznia kell. Ezért Magyarország esetében előre láthatóan Horvátország csatlakozása és a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata alkothatja az elnökségi program gerincét.

A magyar elnökségre való felkészülésért a Külügyminisztérium EU Koordinációs és Jogi Főosztálya felel, melyet dr. Müller Adrienn vezet. A közvetlen felügyeletet a Külügyminisztérium szakállamtitkára, Iván Gábor gyakorolta, 2010. január 1-től azonban a poszton Kiss Tibor váltotta.  A 2010 májusában alakuló második Orbán-kormány uniós ügyekkel foglalkozó külügyminisztériumi szakállamtitkára Győri Enikő lesz.

 

 

A Lisszaboni Szerződésben az EU 27 tagállama rögzítette, hogy a jelenlegi hathavonta cserélődő elnöki rendszert ún. „trió elnökségre” kívánja felváltani. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll majd a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak a jövőben kötelessége lesz közös programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát.

A módosítás már 2009-ben is érvényes volt, mivel a tagállamok 2006-ban a Tanács ügyrendjébe beemelték a szükséges változtatásokat, bár akkor a Lisszaboni Szerződés jövője még bizonytalan volt.

Az első triót 2007. január 1-jétől Németország, Portugália és Szlovénia adta, ezt követte a francia-cseh-svéd trió 18 hónapos periódusa, jelenleg pedig a spanyol-belga-magyar trió elnöksége zajlik.

Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal alkot hármas csoportot, melyet a Külügyminisztérium „különösen jó” elnökségi csoportnak tart, mivel két igen tapasztalt tagállamról van szó, illetve, mivel a spanyol és a belga érdekek nem térnek el gyökeresen azoktól a céloktól melyeket Magyarország az uniós szakpolitikákban képviselni szokott. A trióból elsőként Spanyolország foglalta el az elnöki posztot 2010 januárjában.

A három ország közös programját 2009. december 7-én hagyta jóvá a Tanács általános ügyekkel foglalkozó formációja. Most először vezeti három ország ilyen szoros együttműködés mellett az Európai Unió Tanácsát.

(A három ország jövő év elején, budapesti találkozóján véglegesíti a közös programját. Addig havonta egyszer tartanak a három ország tisztviselői egyeztetést.)

 

A spanyol-belga-magyar elnökségi hármas az első, aki a szorosabb együttműködést közös logóval is megerősíti. 2008. novemberében hirdették meg a közös logópályázatot, melyen a három ország művészeti és kreatív felsőoktatási intézményeinek hallgatói vehetnek részt. A pályázat formai kikötése, hogy a pályaműnek tartalmaznia kell a közös (a csoportos elnökségre vonatkozó) és a három egyedi, a tagországokat megjelenítő motívumot.

A nyertes pályázatról nemzeti szinten az adott ország szakmai zsűrije dönt, majd a végső döntést a továbbjutott 30 pályázatból (tagországonként 10) közös zsűri hozza meg 2009 februárjában. Magyarországon a zsűri által kiválasztott 9 alkotáson túl a tizedik legjobb magyar alkotást a közönség választhatja ki. Az érdeklődők 2009. január 28. és január 30. között szavazhattak a pályaművekre pályázat honlapján.

A hivatalos logót 2009 októberében ismertette José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök, melyet a három ország kisebb nemzeti változtatásokkal használ majd a trió elnöksége során.

 

A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint Magyarországnak mintegy 15 százaléknyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85 százalékban kötött az elnökségi program.

A munkahelyek száma és a gazdaság növekedésének érdekében életre hívott Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség alatt megkezdődhet az eddigi eredmények értékelése és az újabb stratégia kialakításáról szóló vita. Mivel a stratégia már a spanyol elnökség alatt is nagy lendületet vett, a Budapesti Stratégia név ötletét elvetették. Jelenleg az „Európa 2020” név alatt fut a stratégia, melyet 2010. március 3-án a Bizottság nyilvánossá is tett. Magyarország ezen belül a kohéziós politikára helyezné a hangsúlyt, és mivel a stratégia első értékelése a magyar soros elnökség alá esik majd, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot.