Támadnak a pollenek, szinte egész évben allergiaszezon
Czinege Veronika - 2010.06.28
Forrás: egeszsegkalauz.hu
Fontos tudnunk, hogy melyik évszakban, melyik hónapban milyen pollenekre számíthat az allergiás beteg. Sajnos egyre gyakoribb az allergia, gyermek- és felnőtt populációban egyaránt. Ezért is fontos, hogy ismerkedjünk meg közelebbről a pollenekkel, és lássunk egy pollennaptárat is. Néhány tanácsot is adunk, hogyan kerülhető el a pollenekkel való közvetlen találkozás, amennyiben ez szükséges.
Az allergia
Bizonyos hatásra előfordulhat, hogy immunrendszerünket ártalmatlan anyagok (allergének) túlzott válaszreakcióra késztetik. Az allergiás túlérzékenységi reakciót rendszerint az azt kiváltó allergénnel történő többszöri találkozás idézheti elő.
Tünetei a bőrön jelentkező csalánkiütés, amely az apró piros pöttyöktől kezdve a nagy területekre kiterjedő vörös foltokig terjed. Előfordulhat nyálkahártya irritáció, legsúlyosabb esetben pedig az anafilaxiás sokk.
Az öröklött hajlam, a túlzott vegyszerhasználat, a levegőszennyezés mind fokozzák az allergiás reakciók megjelenésének valószínűségét.
A pollenallergia – szezonális allergia
Allergének lehetnek például az állatszőrök, a háziporatka ürüléke és testének anyagai, bizonyos gombák spórái, illetve a pollenek. Aki ez utóbbira érzékeny, annál az év egy bizonyos szakaszában, az adott növény virágzásakor, jelentkeznek az allergiás tünetek. Ezt ezért szezonális vagy pollenallergiának nevezzük.
A szénanáthás tüneteket tehát az orrjáratok nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladása okozza. Ezért pedig a légutakban elakadt és ott immunreakciót kiváltó pollenek a felelősek.
A pollenallergiások általában egyszerre több növény virágporára is érzékenyek.
Mi is a pollen?
A pollenszemeket a virágok hím ivarlevelei, a porzók termelik. Ezek lehetnek egy virágon belül a női ivarlevelekkel (pl. vadgesztenye). Előfordulnak olyan növények, ahol a porzós és a termős virágok egymástól elkülönülten fejlődnek. A dió, gyertyán és nyírfákon megfigyelhető lecsüngő barkák nem mások, mint a virágzatba tömörült apró porzós virágok összessége.
A megporzás során a virágpor átkerül egy másik, ugyanolyan fajba tartotó növény női ivarú virágára. Majd megtermékenyítve azt kialakul a mag, melyet a zárvatermőknél általában körbevesz valamilyen típusú termés. A pollen nem azonos teljes mértékben a hím ivarsejtekkel, inkább egy védőburok, amiben azok kifejlődnek.
A különböző növények pollenjei a megporzás módja alapján eltérő kinézetűek.
Ha rovarok szállítják a virágport, akkor azok felületén tarajok, aprócska horgok találhatók, amelyek segítségével beleakad az állatok testébe. A szél által terjesztett pollenek felszíne viszont teljesen sima. A pollen fala több rétegű, ezek közül a legkülső igen ellenálló. Ebben találhatók azok a molekulák is, amelyek az immunrendszert túlműködésre serkentve, allergiás reakciót idéznek elő.
Mire jók a pollenek?
A pollenszemek alakja, külső mintázata alapján egy adott növényfaj beazonosítható Ennek számos gyakorlati hasznosítása adott. A pollenszemek ellenálló faluknak köszönhetően megfelelő környezetben (tőzeg, vagy kőzetüledék) akár évmilliókig fennmaradhatnak. Ezeket elemezve a tudósok rekonstruálni tudják az adott terület növénytakaróját. A mézben található virágpor vizsgálatával megállapítható, hogy az milyen virágból készült valójában. Bizonyos bűntények megoldásához is jelentheti a virágpor a kulcsot. A lehetséges elkövető ruháján megtapadó pollenszemeket összevetve a tetthely közelében található növényekkel, eldönthető, hogy az illető járt – e a helyszínen..
Virágzási naptár - pollennaptár
A következő link alatt megtekinthető az éves pollennaptár: http://www.hazipatika.com/topics/pollen/calendar
Az allergiaszezon februárban kezdődik, a mogyoró barkáinak megjelenésével. A tavasztól kora nyárig terjedő időszakban elsősorban a fák virágaiból származó pollenek találhatók a levegőben. Sorrendben ezek a fűz az éger, a nyár, és a kőris. Májustól pedig, ahogy az idő egyre melegebbre fordul, megindul a pázsitfűfélék (csomós ebír, angol perje, rozs, csenkesz) virágzása. A két leginkább allergén növény - a parlagfű és a fekete üröm - júliustól szórják pollenjeiket. Az időjárástól függően október közepéig – végéig tart a pollentermelés.
Tippek és tanácsok pollenallergiásoknak
• Szemünk védelme érdekében a szabadban mindig viseljünk napszemüveget.
• Aki a fűfélékre allergiás tartózkodjon a kerti munkáktól, és a fűnyírástól virágzási időben.
• Segíthet ha napjában többször megmossuk az arcunkat, ezzel ugyanis eltávolítjuk a rátapadt polleneket.
• Ugyanezen okból ajánlatos minden este hajat mosni.
• A szellőztetést lehetőleg időzítsük a hajnali órákra, vagy egy kiadós zápor utánra, ilyenkor ugyanis kisebb a levegőben a pollenkoncentráció. Különben a lakásban és az autóban egyaránt zárt ablaknál tartózkodjunk, és használjuk a légkondicionáló berendezést.
• Ágyneműnket és a ruháinkat a szokásosnál gyakrabban mossuk, azonban a szabadban történő szárításról az allergiaszezon alatt mondjunk le.
• Tartózkodjunk minden olyan terméktől, amelyben előfordulhat az allergén növény. Ilyen a méz, bizonyos kozmetikai cikkek, gyógyteák.
• Nyári szabadságunkat időzítsük az adott növény virágzásának csúcsidőszakára. Ezt az időt lehetőleg töltsük tiszta levegőjű tengerparton, vagy magashegységekben.
Mi az a keresztallergia?
A beteg akkor is észlel allergiás tüneteket, amikor az adott allergén növény nem is virágzik tömegesen. Ennek oka, hogy a pollenre szerkezetileg nagyon hasonlító allergén kerül a szervezetbe, mégpedig a táplálékkal. A vele érintkező nyálkahártyán ezek allergiás tüneteket okoznak. A parlagfű allergiások például a dinnyével és az uborkával bánjanak óvatosan.
Pár szó a parlagfűről
A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) hazánkban nem őshonos, Észak-amerikai eredetű jövevényfaj. Igen agresszívan terjedő gyom, bolygatott talajokban, parlagon hagyott területeken, az utak mellett, városokban szinte mindenhol előfordul. Akár 140 – 160 cm-re is megnövő, sűrű oldalhatásokkal rendelkező, többszörösen szeldelt levelű egynyári növény. A levél a színén zöld, a fonákon ezüstös színű, erősen szőrözött. A porzós virágok a hajtások végén fejlődnek.
Hazánk sajnos Európa parlagfűvel leginkább szennyezett országa. Megszabadulni tőle csak szervezett irtással lehet. Legjobb, ha a március – április környékén megjelenő, még kisméretű növénykéket gyökerestül kihúzzuk. Ezt csakis kesztyűben tegyük, hiszen ha sokszor érintkezünk a növénnyel, előbb – utóbb kialakulhat nálunk is az allergia. A kaszálást viszont június végén – július közepén érdemes elvégezni, amikor a növény virágokat hoz. Így kaszálás után nem tud oldalhajtásokat növeszteni.
Fontos megjegyezni, hogy a saját területén mindenki köteles kiirtani a parlagfüvet, ennek elmulasztása 15 ezertől 5 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.
(Szerző: Ehardt Andrea)
