
A gyümölcs említésekor általában a liláskék vagy sötétkék szemű fajták - például a zamatos, viszonylag kicsi szemű Besztercei - jutnak eszünkbe, s ezek éretlenül, azaz "zölden" pirosas árnyalatúak, de vannak már éretten is zöldes, pirosas és sárgás változatok. Összesen mintegy kétezer fajtája ismeretes. Tulajdonképpen a sárgás vagy zöldes ringlókat is a szilvákhoz lehet sorolni. Formájukat tekintve vannak hosszúkásak, tojás alakúak és gömbölyűek is. Magvaváló vagy nem magvaváló voltuk, valamint érési idejük alapján is megkülönböztetjük őket. A hazai szilva szezonja a sokféleségnek köszönhetően júliustól egészen októberig tart, importból szinte bármikor kerülhet szilva az asztalra.
A szilvafák termésmennyisége 40-50 kg fánként. Életkoruk átlagosan 30 év. Évente és fejenként átlagosan hat-hét kiló gyümölcsöt fogyasztunk róluk.
Az érett szilvát finom, fehéres, halványkékes hamvasságot adó viaszréteg fedi, ami a gyümölcsöt védi a kiszáradástól, s egyben a minőség, frissesség garanciája is. A jó és kellően érett szilva keményebb vagy puhább, de mindig feszes héjú, üde illatú, élénk színű és kifényesedett héjú.
Hogy éppen melyiket vásároljuk, az főként a kínálattól függ. A hagyományos hazai fajták sokoldalúan felhasználhatók, de például a nagy, gömbölyű, zöldes húsú szilvát főként nyers fogyasztásra, a kisebb, aromás fajtákat szilvás gombócnak vásároljuk.
Miért jó?
Kevés cukor, sok nedvesség jellemzi a friss szilvát. Mintegy 85% víz van benne, jól oltja a szomjat. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória (209 Kj) energiát hordoz. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitaminféleség, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést. A fontos ásványi anyagai a kálium, kalcium, foszfor és magnézium, nyomeleme a cink. A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben. Mindezen anyagoknak köszönhetően javítja az immunrendszeri ellenálló-képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma - héjában például rengeteg cellulóz van - , ami jól megmozgatja a beleket, így ajánlható székrekedés ellen. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- és gyümölcscukor-tartalma. Nem csak a bélből segít üríteni a salakanyagokat; vizelethajtó hatása is ismert. Így egyrészt súlycsökkentő hatású, másrészt aszalt formában a szilva kifejezetten tápláló étkeink közé tartozik, kalóriaértéke sem kevés. Ráadásul az étvágyat is fokozhatja. Mindent összevetve napi 20 dkg friss szilva fogyasztása hasznára lehet a fogyókúrázóknak.
Hogyan fogyasszuk?
Először is természetesen nyersen. Vannak nedvdús, zöldes fajták, melyek szinte csak így fogyaszthatók. Az őszi gyümölcsöstálon szép színfolt a kék szilva, arra csábít, hogy együnk belőle. Megfőzve finom kompót-összetevő. Hamar szétfő, ezért ügyelni kell rá, nehogy túl sokáig főzzük, mert egyben maradva esztétikusabb. Próbálta már, hogy gyümölcsfagylaltokat és vaníliafagylaltot önt nyakon szilva-kompóttal? E csemege nem mindig sikerül esztétikusra, de nagyon finom. A szilva kerülhet süteménybe, rétesbe, tortába is. Ha édességbe szánjuk, aszalással szárítva vagy mélyhűtőben eltartva egyaránt sokáig felhasználható marad. És természetesen ne feledkezzünk meg a szilvás gombócról sem, amit szezonjában szinte illik készíteni. Kétségtelenül az egyik legfinomabb, tartósítószer nélkül készíthető, jól elálló lekvárunk alapanyaga. A lekvárt érett, a szára körül már fonnyadó, puha gyümölcsből érdemes főzni.
Hagyjuk azonban az édességeket, a szilva ugyanis sós ételek, sült húsok mellé vagy azzal együtt sütve is nagyon ízletes, a baconba csomagolt, sült aszalt szilvákról nem is beszélve, amelyet ínycsiklandó előételnek adhatunk asztalra. Az aszalással ma már kevesen bíbelődnek, szerencsére azonban egyre nagyobb keletje van az aszalt gyümölcsöknek, így piacon, nagy élelmiszerboltokban könnyen beszerezhető.
A szilva szobahőmérsékleten kicsit utánérik, ezért érdemes inkább hűtőben tartani, és minél hamarabb, lehetőleg egy héten belül elfogyasztani.
A magyar szilvák nagyon sokoldalúak, zamatosak. Természetesen nem minden napi fogyasztásra, de méltatlan lenne kihagyni a hazai szilvapálinkát, amit az érett szilva cefréjéből főznek.
Tippek, tanácsok
Az aszalt szilva hashajtó képességét úgy használhatjuk ki legjobban, ha reggel éhgyomorra fogyasztunk néhány friss szemet, vagy evés előtt vízben áztatjuk.
Ha kertje, s benne szilvafája van, tudnia kell, hogy a szilva nagyon meghálálja a trágyázást, és nem árt lombkoronáját évente egyszer szakszerűen megmetszeni.
Érdekességek
A rómaiak is kedvelték a szilvát. Kis-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről hozták magukkal, majd terjesztették el szerte Európában, ahol a mérsékelt égövön mindenhol megterem, sőt a Dél-Amerikai kontinensre is eljutott. Praktikusabb és gazdaságosabb gyümölcsöt nehéz volna találni. Fája nem igényel különös gondozást, metszést, permetezést, mégis megtermi gyümölcsét.
A szilva őse valószínűleg egy a mainál sokkal savanyúbb és szárazabb gyümölcs volt, őshazájának a Földközi-tenger keleti medencéjét valószínűsítik. A szilvafák döntő többsége a házikertekben él, itthon minden negyedik gyümölcsfánk szilva.
A ringlók nevüket I. Ferenc francia király felesége, Claudia után kapták: Reine Claude - hangzott akkoriban.
Szilvás receptek
Rántott diós szilva
Hozzávalók:
40 dkg magvaváló szilva
5 dkg darált dióbél
2 evőkanál szilvalekvár
2 db egész tojás
kevés liszt és piskótamassza a bundázáshoz
kevés porcukor
Elkészítése:
A szilvalekvárt 1 evőkanál vízzel és a darált dióval simára keverjük. A szilvát megmossuk, kimagozzuk és a mag helyére kenünk egy keveset a diós szilvalekvárból. A
szilvát összenyomjuk, majd lisztben megforgatjuk. Felvert tojásba mártjuk, és piskótamorzsában meghempergetjük. (Piskótamorzsa helyett jó a megszáradt kalácsmorzsa is.) 180 fokra felhevített olajba téve pillanatok alatt megsül, az olajsütőt még lefedni sem érdemes. Vigyázni kell, nehogy megégjen. A felesleges olajat lecsöpögtetjük és még azon forrón meghintjük a porcukorral. Leszűrt szilvabefőttből is készíthető, ha az nem nagyon puha. Nagyon egyszerűen és gyorsan készíthető.
Joghurtos szilvaleves

Hozzávalók:
2 pohár joghurt
10 dkg cukor
3 dl víz
1 mokkáskanál fahéj
20-25 dkg kimagozott, négybe vágott szilva
Elkészítés:
Felfőzzük a cukrot vízzel, és a kihűlt szirupot mixerben keverjük össze a joghurttal, fahéjjal. A feldarabolt szilvát hozzáadva behűtjük.
Kókuszos-szilvás süti

Tészta:
200 gr vaj
100 gr cukor
2 vaníliás cukor
3 tojás
250 gr liszt
0,5 zacskó sütőpor
Tetejére:
750 gr szilva
5 tojásfehérje
2 zacskó vaníliás cukor
180 gr cukor
5 csepp rumaroma
150 gr kókuszreszelék
Elkészítés:
A szobahőmérsékeltű vajat keverjük habosra a cukorral, vaníliáscukorral és a tojásokkal. Adjuk hozzá a sütőporral elkevert lisztet és még egy kicsit keverjük. A tésztát vajazott, lisztezett tesiben osszuk el egyenletesen, és melegítsük elő a sütőt 180 C-ra. Most jön a teteje: Verjük habbá a tojáfehérjéket, apránként adjuk hozzá a kétféle cukrot, a kókuszt és a rumaromát. Ha ezzel kész vagyunk, forgasdsuk bele a negyedekre vágott szilvát. Ezt a masszát osszuk el egyenletesen a tésztán, és süssük 40 percig.
Szílvás-mákos sütemény recept
Hozzávalók:
2 db tojás
1 csom. Vaníliás cukor
6 cl olaj (napraforgó)
13 dkg tejföl
5 cl rum
1 db citrom leve
1 db citrom reszelt héja
18 dkg liszt CERBONA szalagos
5 g sütőpor
1 csip. só
8 dkg mák (darált)
5 dkg porcukor
2 g fahéj
5 dkg vaj
Elkészítés:
Tészta recept.
A tojásokat a porcukorral , és a vanilíás cukorral habosra keverjük. Az olajat a tejföllel , a rummal , a citromlével és a citromhéjjal belekeverjük. A lisztet a sütőporral és a sóval hozzá keverjük. A tésztát egy kivajazott kapcsos formába töltjük és egyenletessen elsimítjuk. A szílvát megmossuk és kimagozzuk, majd a tészta tetejét sűrűn beborítjuk vele úgy ,hogy a héjas fele legyen a tésztán. A mákot /darált/ elkeverjük a porcukorral és a fahéjjal, rászórjuk a szílva tetejére és az olvasztott vajat rácsepegtetjük. A süteményt előmelegített sütőben 175c° kb 35 percig sütjük.